Az államelnök esetleges felfüggesztéséről és az RMDSZ álláspontjáról, valamint a decentralizációt erősítő, és a kisebbségek nyelvhasználati jogait bővítő új közigazgatási törvénykönyv előírásairól számolt be Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője pénteken délelőtt a Radio France Internationale-nek (RFI). A PSD-ALDE koalíció hétfőn dönt Klaus Johannis esteleges felfüggesztéséről.

A Bihar megyei törvényhozó elmondta, hogy az RMDSZ nem támogatja az államelnök felfüggesztését, a Szövetség meglátásban a PSD-ALDE kormánykoalíció szándéka nem indokolt: „úgy értékeljük, hogy jelen pillanatban nincs olyan törvényes kihágása az államelnöknek, amely indokolttá tenné felfüggesztését. Az RMDSZ nem tagja a kormánykoalíciónak, így hivatalosan nem értesültünk ezen szándékukról, de amennyiben  valóban elindítanák a felfüggesztéssel járó procedúrákat, az RMDSZ nem fogja támogatni azt”.

Cseke rámutatott arra is: az államelnök felfüggesztése azért sem indokolt, mert jelenleg nincs szabályozva Románia jogrendszerében az, hogy az államelnöknek mennyi idő alatt kell gyakorlatba ültetnie azt az alkotmánybírósági döntést, amelyben az Országos Korrupció-ellenes Ügyészség vezetőjének a leváltására szólítják fel. „Az RMDSZ továbbra is kiáll azon elv mellett, hogy az Alkotmánybíróság döntései mindenkire kötelesek, így meggyőződésünk, hogy az államelnök belátható időn belül lépni fog”- fogalmazott a frakcióvezető.

Cseke Attila a héten, a képviselőház által megvitatott új közigazgatási törvénykönyv pozitívumairól is beszámolt, elmondta: ez a törvénykönyv amennyiben hatályba lép alkotmányos keretek közé szorítja a prefektusok hatáskörét: „A prefektus a mindenkori kormány megyei képviselője, és feladata a mindenkori kormányprogram gyakorlatba ültetése helyi szinten. Így ezt a feladatkört nem lehet politikamentes feladatnak tekinteni, mitöbb, az sem lehet, hogy egy kinevezett prefektus hatásköre szélesebb legyen, mint egy helyi választottnak, aki a közösség bizalma által nyert mandátumot. Így ezt szabályozni kellett a törvénykönyvben, hiszen ez az alkotmányban is benne van. Az RMDSZ-nek fontos célja volt a parlamenti eljárásban, hogy a prefektusok hatáskörei ne lépjék át az alkotmány szabta határokat és ezt sikerült is elérni”.  

A szenátor szerint a törvénykönyv jelentős mértékben bővítené a kisebbségek anyanyelvhasználati jogait. Ezután nem csak azokban az önkormányzatokban érvényesíthetik anyanyelvhasználati jogokat, ahol a kisebbség számaránya eléri a húsz százalékot, hanem ott is lehetőség lesz rá, ahol ez a számarány kisebb, ezekben az esetekben a helyi tanácstestület dönt erről.